2010 Után Született Generáció / 2010 Után Született Generacion Se
Persze globálisan elég nagy különbség mutatkozik az alfák között is, hiszen az egyes országok és társadalmi rétegek különböző mértékben férnek hozzá a technológiai vívmányokhoz, ezért a gyerekek is más képességeiket tudják fejleszteni. Kínában és Indiában például a népességnövekedés mértéke teljesen más szocializációs lehetőségeket tesznek lehetővé a gyerekek számára, mint mondjuk a dán vagy svájci alfáknál. Az alfa generáció jövője Csak találgatni lehet, hogy a felnövő ifjúság helyzete milyen lesz 10 év múlva, de van néhány tényező, amiből lehet következtetni bizonyos jellemzőkre. Az érintőképernyő használatával fejlődnek a gyerekek kinesztetikus (test-érzékleti) képességei, viszont ezzel a látási és hallási csatornától veszik el a lehetőséget. A kéz folyamatos használatával tehát fejlődnek a finommotorikus készségek, amelyek az eszközhasználatban segíthetik a jövő fiataljait, viszont az audiovizuális készségek lemaradása nem kizárólag a látás és a hallás esetében okoznak problémát. Ezekre épül ugyanis egy csomó olyan készség, amikről elsőre nem gondolnánk, hogy közük lehetnek hozzájuk.
2010 után született generación
A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők ettől elvonják a figyelmet. Az alfa generáció jellemzői A 2010 után született gyerekek esetében tehát általánosságban kijelenthető, hogy az első emlékeik között szerepelnek az érintőképernyők, és nemcsak használni tudják a tabletet és az okostelefonokat, de jól elboldogulnak az interneten is. A Z- és alfa generáció esetében is megfigyelhető - de az alfáknál még markánsabban fog megjelenni - a multitaskingra való képesség, azaz az, hogy egyszerre több dologgal tudnak foglalkozni akár munka akár szórakozás közben anélkül, hogy a megosztott figyelem a hátrányukra válna. A képességekhez és igényekhez igazodva más kommunikációs fajták jelennek majd meg, és az alfa előttiek Snapchat-Insta-függéséből következtetve valószínűleg még vadabb csatornákon és eszközökön fog ez zajlani. A magyar ifjúság helyzete az alfák szempontjából átlagosnak mondható világszintű összehasonlításban, de hogy ez az átlag jó vagy rossz, csak akkor állapítható meg, ha látjuk, hogy a megváltozott eszközhasználat milyen viselkedés- és készségbeli változásokat okoznak a következő évtizedekben.
A TV nézéssel kapcsolatban például már bizonyított, hogy a tartalomtól függően lehetnek pozitív és negatív hatásai is: bizonyos TV műsorok jótékony, fejlesztő hatással bírnak bizonyos szellemi vagy viselkedési készségekre, míg más műsoroknak romboló hatása van, például növelik a gyerekek agresszivitását. A kontextusba pedig például beletartozik az is, hogy a szülővel együtt nézik-e a műsort /csinálják-e az adott tevékenységet (pl. játékot), megbeszélik-e, stb. Nagyon keveset tudunk tehát még ezekről a változásokról, melyek nagy valószínűséggel új kihívásokat támasztanak majd a pedagógusok, és persze a szülők felé is. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói (Miklósi Ádám, egyetemi tanár, tanszékvezető és Konok Veronika, tudományos segédmunkatárs vezetésével) ezért úgy döntöttek, hogy a világon az elsők között elkezdik kutatni az Alfa generáció digitális eszköz-használatát és ennek hatását gondolkodási és társas képességeikre. A kutatás (melyhez most Ön is hozzájárulhat, amennyiben 6 év alatti gyermeke van) várhatóan év végére hoz majd eredményeket.
Emiatt Amerikában már a gyermekorvosok hivatalos ajánlást adtak ki, melyben azt javasolják, hogy a 2 év alatti gyerekek egyáltalán ne nézzenek TV-t. A TV-n kívül még a számítógépes- és videó-játékok hatását vizsgálták, elsősorban az agresszióra nézve, és általában azt találták, hogy a játékok (különösen az erőszakosak) fokozzák a gyerekek agresszivitását, bár jótékony hatásaik is lehetnek, például bizonyos típusaik fejlesztik a téri tájékozódási képességet. Ezekben a kutatásokban azonban nagyobb gyerekeket vizsgáltak, ami nem meglepő, hiszen ezekkel a játékokkal az egész kicsi gyerekek még nehezen tudnak játszani. Manapság viszont az érintőképernyő lehetőséget ad arra, hogy az egész kicsik is tudjanak játszani, hiszen sokkal könnyebb az ujjukat húzogatni egy képernyőn, mint pl. az egeret vagy a joystick-ot irányítani. Az új média eszközök, mint a tablet vagy az okostelefon, még annyira új technológiai vívmányok, hogy ezeknek a hatását csak most kezdik kutatni. Feltételezhető, hogy ezek újabb változásokat eredményeznek a kisgyerekek gondolkodási, figyelmi, tanulási és társas készségeiben.
Az idei kampányát elsősorban a generációk internethasználatára, digitális médiafogyasztására fűzi fel a Telekom, amely egyszerre szeretné edukálni, inspirálni és aktivizálni az egyes nemzedékeket. A kampányt bemutató keddi sajtóbeszélgetésen kiderült, a cég szeretné tudatosítani azokkal a generációkkal is, hogy nem nehéz belépni a digitális térbe, akik "nem születtek bele". Aki néz tévét, szinte biztosan találkozott már a Lépj előre a Mostba! reklámmal. A kampányvideó elkészítésének, a rá épülő kampány megszervezésének alapvetése az volt, hogy az emberek, a felhasználók – nem utolsó sorban a cég ügyfelei – képesek-e lépést tartani a technológia fejlődésével? – mondta a keddi sajtótájékoztatón Szabó Béla, a Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója. A különféle felmérésekből ugyanis az derül ki, hogy az 1960–70-es (X) és az 1980–90-es években (Y) születettek közül sokaknak kihívást okoz a kütyük, az applikációk, az egyes programok használata, ezért elbizonytalanodnak. Ugyanakkor a 2000-es években (Z), illetve a 2010 után (alfa) született fiatalok többsége már "beleszületett", jól menedzselik a digitális világot.
Ugyanakkor a kampányt készítő reklámügynökség, a DDB kreatív igazgatója, Balogh Zsolt szerint a belépési küszöb nincs is olyan magasan, csak a percepciók miatt hiszik ezt az "idősebb" nemzedékek tagjai közül sokan. Ugyanakkor ma már szinte mindenki használ valamit a digitális világ eszközei közül, ráadásul a lehetőségek korlátlanok, így a "Most generáció" szlogen éppen azt hangsúlyozza, hogy nem is olyan nagyok a különbségek, mindenki egy nemzedékhez tartozik. Balogh szerint manifesztum jellege van a filmnek: "egy világ van és az digitális". Szabó Béla azt hangsúlyozta, hogy a Telekom ezzel a programmal nem feltétlenül edukálni akar, sokkal inkább inspirálni, persze lesznek edukatív elemei is a kampánynak. Éppen ezért a Telekom a 2018-at a "digitális felvilágosodás" évének tartja. Pereszlényi Zoltán, a cég lakossági marketingigazgatója egy, az 1970-80-as években születettek számára ismerős hasonlattal igyekezett megvilágítani a kampányuk lényegét. Mint mondta, az olajárrobbanáskor vált világossá, hogy az olaj pörgeti az egész világgazdaságot.
2010 után született generacion de la
A legtöbbünknek van olyan ismerőse a családban vagy a baráti társaságban, akinek 2010 után született a gyereke. Ha gyakrabban szoktál velük találkozni, esetleg a közvetlen közeledben is él nyolc év alatti gyerek, láthatod, ahogy az érintőképernyővel bánnak, és ahogy az interneten randalíroznak magabiztosan. Ők az alfa generáció, a digitális kor gyerekei. Az új generáció már digitális bennszülöttekből áll Jellemzően az Y-generációs szülők nevelik őket, akiknek a technológia fejlődésével egyre nehezebb eldönteniük, hogy mi a jó a gyereknek, és mi az, ami még korai számukra. Az új generáció egy olyan korba született, ahol a digitalizáció teljesen a hétköznapok részévé vált, és az érintőképernyők a családi ebédnél, a lefekvéskor és az autós utazások során is ott villognak az arcukba. Természetesen meg is tanulják kezelni ezeket az eszközöket, és már nem csak a Bogyó és Babócát tudják elindítani és megállítani, hanem az interneten is jól elboldogulnak. Európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is simán használja.
Szerinte a 21. század olaja az internet. Pereszlényi arról beszélt, a Telekom stratégiája négy pilléren nyugszik: a cég 4G hálózata a világranglista 5. helyén végzett, jó minőségű eszközöket kínálnak (mobil, tablet, laptop PC), rugalmas és korlátlan adatcsomagjaik vannak, és a szórakoztatás terén (IPTV, videótéka) is erősek. A marketingigazgató arról is beszélt, hogy idén megújítják Telekom alkalmazást, hogy könnyebben használhassák az ügyfelek, illetve a call centerükben bevezetett mesterséges intelligencia – hangfelismerő rendszer – lehetővé teszi azt is, hogy az ügyfeleknek ne kelljen hosszú percekig zenét hallgatniuk.
Gondolta volna például, hogy az építőkockákkal való játék segíti a nyelvfejlődést? Nos, ezt a fejlesztést a digitális játékok nem biztos, hogy megadják. Kutatások alapján tudjuk, hogy jobban tanulnak a gyerekek, ha élőben mutatnak be nekik valamit, mint hogyha a képernyőn. A nyelvfejlődés szempontjából például még a kimondottan nyelvet fejlesztő videók sem érnek annyit, mint a szülőkkel való beszélgetés. Sőt, egyes kutatások szerint a baba DVD-ket néző gyerekek kevesebb szót tanulnak meg, mint az ilyeneket nem néző, ugyanolyan idős társaik. Az életkor nagyon fontos, hiszen pl. az olyan műsorok, mint a Szezám utca, amik bizonyítottan fejlesztő hatásúak a 3-5 éves gyerekek esetében, késleltetik a nyelvfejlődést akkor, ha ennél fiatalabb gyerekek nézik. A 3 éves kor alatti TV nézés ártalmas hatását már számos kutatás kimutatta: negatív hatással van a későbbi, iskoláskorban mutatott olvasási és számolási készségekre is, és a figyelemzavar előfordulásának esélyét is növeli (amit egyébként a video-játékok használata is).
Segítsen ön is megérteni a digitális gyerekeket! Digitális Gyerekek Kérdőív Ha Önnek 6 év alatti gyermeke van és szeretne hozzájárulni, hogy jobban megértsük a felnövekvő generáció képességeit, töltse ki az Etológia Tanszék online kérdőívét! Erre a linkre kattintson: A kérdőív kitöltése kb. 20 percet vesz igénybe. A kitöltők között 2 db 5000 Ft-os, drogériába szóló ajándékkártyát sorsolunk ki! Ha kérdése van, írjon nekünk: Konok Veronika,
- Tehermentesítő gyűrű érd
- Matematika 4 osztály felmérő feladatok
- Pet ct kaposvár
- 2010 után született generacion 3
- Digitális kisbabák, avagy mi lesz veled, Alfa-generáció? - Dívány
